KIÁLLÍTÁSOK A MAGYAR KULTÚRA NAPJA ALKALMÁBÓL

Nyíregyházi Városi Galéria

MAGYAR KULTÚRA NAPJA

A Magyar Kultúra Napja alkalmából, 2016. január 22-én, 16 órától, a „JELEN-LEVŐK” címmel megrendezett csoportos tárlaton Halkóné dr. Rudolf Éva Nyíregyháza MJV képviselője, a Köznevelési, Kulturális és Sport Bizottság elnöke köszöntötte a résztvevőket és a vendégeket a Nyíregyházi Városi Galériában. A kiállítást Madár Ximena, a Jósa András Múzeum művészettörténésze nyitotta meg.

A bemutatkozásra meghívott nyíregyházi képző-, ipar- és fotóművészek, összesen 27 alkotó több mint 80 darab műalkotása részben a földszinti teremben, részben az emeleti termekben tekinthető meg. (Festmények, márványból faragott és bronz portrék, bronz érmek, különféle egyedi és sokszorosított -, valamint komputer grafikák, varrott és szőtt textilek, kerámia, fotó és installáció.)

A kiállítóművészek:

  1. Aranyász Zita grafikusművész
  2. Balogh Géza festő- és szobrászművész
  3. Botrágyi Károly grafikusművész
  4. Czigándi Varga Sándor szobrász
  5. Csutkai Csaba fotóművész
  6. Fekete Nóra textiltervező iparművész
  7. Gaál Ludmilla textiltervező iparművész
  8. Gabulya Márta keramikus iparművész
  9. Havasi Dóra Zita grafikusművész
  10. Havasi Tamás grafikusművész
  11. Horváth János festőművész 
  12. H. Németh Katalin grafikusművész
  13. Homoródi Éva festőművész 
  14. Jurásek, Kamil (Eperjesről) festőművész
  15. Kerekes Elek Győző festőművész
  16. Kőrösi Viktória festőművész
  17. Lengyel Tibor szobrászművész
  18. Madarassy György Tamás festőművész
  19. Mard Issa (iraki származású) festőművész
  20. Molnár Dóra Eszter grafikusművész 
  21. Nagy Lajos Imre szobrászművész
  22. Szepessy Béla grafikusművész
  23. Székhelyi Edith festőművész
  24. Vajda Mária textiltervező iparművész
  25. Vikár P. István grafikusművész
  26. Zagyva László szobrászművész
  27. Z. Erdei Anna grafikusművész

 

A Pál Gyula Teremben - szintén az alkalomhoz illően - a Galéria kortárs képzőművészeti gyűjteményéből válogatott művekkel elsősorban a már elhunyt nyíregyházi művészek előtt tisztelgünk, mellettük ugyanúgy bemutatjuk az aktív alkotók, köztük a megyében és a határainkhoz közel élő művészek munkáit is. Ezek az alkotások részint vásárlás, részint ajándékozás révén kerültek birtokunkba, de jelentős számú a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Képzőművészeti Ösztöndíja nyomán hagyományozott műtárgy is.

 

A kiállításon Berecz András festőművész (1929-2010), Huszár István (1925-2004), Pál Gyula festőművész (1928-1981), Tőkey Péter festőművész (1943-2014), Horváth János festőművész, Székhelyi Edith festőművész, Kerülő Ferenc festőművész, Havasi Dóra Zita grafikusművész, H. Németh Katalin grafikusművész, Kerekes Elek Győző festőművész, Volodimir Mikita kárpát-aljai festőművész, Nagy Sándor Budapesten élő szobrászművész, Szepessy Béla grafikusművész, Vikár P. István grafikusművész, Z. Erdei Anna grafikusművész művei szerepelnek.

Madár Ximena művészettörténész megnyitóbeszéde

a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett „JELEN-LEVŐK” című csoportos tárlaton, a Nyíregyházi Városi Galériában, 2016. január 22-én.

 

 

 

 

Tisztelt hölgyeim és uraim! Kedves jelenlévők!

 

 

"Jelenlegi kiállítás látszólag nem követ semmilyen előre meghatározott tematikát, csupán a városunkhoz kötődő művészek aktuális pozíciójának bemutatását tűzte céljául. Amikor azt mondjuk aktuális, abban benne rejlik a jelen fogalma. Azonban megragadni a jelen lényegét korántsem egyszerű feladat. Ha valaki megkérdezné mit értünk jelen alatt, számtalan dolog jutna eszünkbe, a jelen naptól vagy a jelen órától kiindulva, a jelen percen keresztül a jelen pillanatig.

A jelen magába hordozza a meglét, avagy a létezés fogalmát. Úgy tűnik a jelen és a lét látszólag elválaszthatatlan fogalmak. A jelenlévőség, vagy Martin Heidegger szóhasználatával élve a DASEIN az a kohéziós erő, mely az itt felsorakoztatott műalkotásokat összekapcsolja.

Heidegger elmélete szerint: ahhoz, hogy valamit megtalálhassunk, tudnunk kell a létezéséről. „A jelenlevő úgy adhat hírt magáról, mint amit alkotója megalkotott, az alkotó maga pedig az állandóan és mindenütt jelenlevő.” (Heidegger: Gestell –brémai előadás). Ahogyan az idő és a lét, úgy a műalkotás és a művész is elválaszthatatlan egységet alkotnak.

Marcell Duchamp ezzel a példával élve fejtette ki Heideggerhez hasonló álláspontját: "Úgy vélem, hogy ha egy úriember, egy akármekkora lángész Afrika szívében lakna és nap, mint nap rendkívüli képeket festene, anélkül hogy ezeket bárki is látná, akkor nem is létezne. Más szóval: a művész csak akkor létezik, ha ismerik."

A mű csak abban ez értelemben létezik, ha látható. A valóság ezen megnyilvánulása teremti meg a kapcsolatot az alkotás és a szemlélő között, akinél ott van a pillanat, a valóvá válás ideje.

A mű maga az időtlenség, de a jelen töredéke a szemlélés pillanatában szubjektivitást élvez, és ez mindannyiszor megtörténik a maga időtlenségében. A jelen pillanata az átszellemülés pillanata, a közlés ideje. A szemlélés pillanatában valósul meg a jelen-lét, a távoli időtlenségben marad a múlt tapasztalata és kérdéseket vet fel a bizonytalan, esedékes jövő gondolata.

 

A megvalósulás pillanata kitolódik a fizikai időben addig, míg a szemlélet tart, és az örökkévalóság érzésével távolodik a kezdettől. Nem az alkotás fizikai kezdetének pillanata, és nem a megvalósulás szubjektív érzése határozza meg a mű időbeli létezését, hanem a pillanat valósága.

Időnként azt hisszük, végeztünk a múlttal, lásd a befejezettnek vélt munka, alkotás, gondolat, kapcsolat stb., de figyelmen kívül hagyjuk, hogy a múlt még nem végzett velünk. Mindannyiszor elénk fog állni, ha a szemlélet pillanatába érünk, meghatározatlan ideig és mindig a jelenbe, a jelenlétünk kísértésével.

A művészet a tudatmódosulás egyfajta megnyilvánulása úgy az alkotóban, mint a szemlélőben. A kortárs művészetben ez a tudatmódosulás az igazságot keresi az esztétikával szemben, a megszokottal szemben, a rendezettel szemben.

Szellem nélkül nincs művészet, de ha lenne is, csak akkor érne valamit, ha a kaotikus időből ki tudná ragadni a pillanatot, a jelen lét kérdésévé tudna válni. A felismerés pillanata teszi értelmessé az életet és ez az esztétikai kontempláción túl történik.

Oliver Wendell Holmes szavaival élve: „Egy pillanatnyi ösztönszerű felismerés felérhet egy élet tapasztalatával.”

Elmondhatjuk, hogy a jelen-lévő alkotások, az alkotók jelenben megjelenő, múltból származó reakciói, a múlttá vált jelenről. A művészek egyéni múltjukról számolnak be a jelenben és a szemlélők interpretációin keresztül a jövőre hatnak. Egyéni múltat, tapasztalatot örökítenek tovább, hatást fejtenek ki és ezen hatásuk révén az egyéni és közösségi kultúra alkotóelemeivé válnak.

Az itt kiállító művészek, a múltat és egyéni benyomásaikat jelenbe emelő alkotásaik révén, a jelenkor kultúrájának elemi részeként a jelen kultúra jövőre ható múltjává váltak."

 

 

Mindkét tárlaton szeretettel várjuk az érdeklődőket február 20.-áig, naponta 9 és 17 óra között.

Vasárnap és hétfő szünnap. Belépődíj: felnőtteknek 200 Ft, diákoknak és nyugdíjasoknak 100 Ft.

 

 

2016.01.12.